Beszélgessünk egy kicsit a stílusról. Nem gondoltam volna, hogy ilyesmiről fogok írni, de olyan kedves visszajelzéseket kaptam tőletek, hogy most ennek is eljött az ideje. Nagyon boldog leszek, ha bármilyen formában tudlak titeket inspirálni ezzel a bejegyzéssel.
A divat változik, a stílus örök
„La mode passe; le style reste.”
– hangzott el Gabrielle „Coco” Chaneltől, egy 1965-ben készült interjúban. Ezzel a rövid mondattal tökéletesen kifejezte a stílus mibenlétét. Az én értelmezésemben az örök szó itt nem arra utal, hogy a stílus sohasem fejlődhet, sokkal inkább arra, hogy bármilyen divatirányzat tombol éppen, a stílusunk az, ami mindig velünk marad, és amivel kifejezhetjük önmagunkat.
A stílusunk megalkotása egy önismereti út. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk, és hogy mit kommunikálunk az öltözködésünkkel a külvilág felé. Ez magában foglalja a viselkedésünket, a beszédünket és a személyiségünket is.
Ahhoz, hogy megmutassuk, kik is vagyunk valójában, bátorságra is szükségünk van. Mert néha könnyebb követni a többieket, és beleolvadni a tömegbe, mint kitűnni egy-egy ruhadarabbal, és bátran kiállni a saját stílusunk mellett.
Divat vs. stílus
A divat egy eszköz arra, hogy kifejezzük a stílusunkat.
Ha valaki nem öltözik az aktuális trendeknek megfelelően, még mindig lehet stílusos, és fordítva is igaz: ha valaki divatosan öltözködik, nem biztos, hogy van saját stílusa, ízlése. Ezek általában belülről fakadnak, csakúgy mint a szépség, vagy az elegancia. Magára aggathat valaki világmárkákat, de ha nem tud viselkedni, és nincs mögötte személyiség, akkor ezek a ruhák önmagukban semmit sem érnek. Egy Dior kosztümben is lehet valaki közönséges.
A francia stílusról
Bár sokan mondják, hogy ez az, ami a leginkább jellemez engem (és ez mindig nagyon jól esik), de nem vagyok a nagybetűs francia stílus tökéletes megtestesítője. Rengeteg inspirációt merítek belőle, de nem másolom le egy az egyben, mert akkor épp az veszik el belőle, ami a legfontosabb: én magam. A saját személyiségemből kell hozzátenni egy kis darabot, hogy ne csak egy jelmez legyen, amit időnként viselek, hanem a saját, elválaszthatatlan stílusom.
Nehéz körülírni, hogy egyáltalán mit értünk „francia stílus” alatt (a támpontokról és a párizsi nők „titkáról” már írtam itt korábban). Ha megnézzük az ilyen témájú Instagram oldalakat, vagy egyszerűen beírjuk a keresőbe ezt a két szót, a legtöbb képen neutrális, letisztult outfiteket látunk majd. Az Instagram alapján pedig egyenesen úgy tűnhet, mintha a franciák (azon belül is leginkább a párizsiak) egy bézs színű ködben élnék a mindennapjaikat. Holott ha ellátogatsz Párizsba, sokkal több színnel találkozhatsz, mint ahogyan a tipikus „francia stílus” ábrázolva van.
A trendektől a klasszikus darabokig
Ami biztos, hogy nem követem megszállottan a trendeket. Ez nem azt jelenti, hogy soha nem veszek semmit, ami megfelel az aktuális trendeknek, de igyekszem olyan darabokat vásárolni, amit egyébként is hordanék attól függetlenül, hogy az adott szezonban divatos e vagy sem.
Van néhány ruhadarab a szekrényemben, amit öt-hat, vagy akár tíz évvel ezelőtt vásároltam, és még mindig megállják a helyüket. Mostanában már tudatosan is figyelek arra, hogy inkább klasszikus darabokra ruházzak be.
Ha régebb óta ismertek, azt is tudjátok, hogy odáig vagyok a régi korok öltözködéséért is. A finom részletek, minőségi anyagok, csipkék, szalagok mind-mind figyelemre méltóak. Néhanapján szívesen kilépnék az utcára így is:
…de mégsem teszem, mert egy modern világban élünk, ahol az én ízlésemet is rengeteg minden formálja. Az egyszerűbb darabok is éppolyan közel állnak hozzám, mint a fodrok, csipkék vagy szoknyák. Ezekben a ruhakölteményekben pedig továbbra is lehet gyönyörködni és inspirációt meríteni belőlük.
Kedvencek
Szeretek elegánsan öltözködni, még akkor is, ha erre egyre kevesebb lehetőség van a hétköznapokban. (Hozzáteszem ma már az is elegánsnak számít, ha felveszünk egy szoknyát.) Ugyanakkor a kényelem rovására soha sem megy, főleg ha egy mozgalmas napról van szó.
Hogy néhányat említsek a kedvenc darabokból, imádom például a blézereket, mert bármilyen egyszerű outfitet fel tudnak dobni.
A csíkos dolgok szintén előkelő helyet foglalnak el a ruhatáramban, főleg, ha kék-fehér csíkozásról beszélünk.
És amit már sokat láthattatok rajtam: az ikonikus piros kabát és beret (avagy barett, svájcisapka, kinek hogy tetszik).
Úgy gondolom, hogy mindannyian akkor érezzük magunkat a legjobban, ha teret engedünk a fantáziánknak, és olyan ruhadarabokat viselünk, amiket száz százalékig a magunkénak érzünk.
Remélem, hogy inspirálónak találtátok, és ha szeretnétek még hasonló témákról olvasni, mindenképpen írjátok meg nekem!
Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha érdekelnek a további bejegyzések, szeretettel várlak az Instagram és Facebook oldalamon is!
Legyen szép napod!
