A francia nő szinte már egy fogalom, amit valamiféle misztikus köd leng körül. Sokan és sokszor megemlékeztek már róla cikkek, könyvek, vagy épp képek formájában. Ha mást nem is, a közhelyeket biztosan fel tudjuk idézni velük kapcsolatban. De mégis mi teszi őket ilyen különlegessé? Mi is élhetünk úgy, akár egy tősgyökeres párizsi?
Még szép!
Kiemelt helyet kapott a polcomon egy különleges könyv, ami remekül összefoglalja mindazt, amitől egy nő igazán franciának, és azon belül is párizsinak érezheti magát. A négy szerző (Anne Berest, Audrey Diwan, Caroline de Maigret, Sophie Mas) őszintén és nyíltan rántja le a leplet a titokról, ami a francia nőket körülveszi. Az egyik legjobb dolog a könyvben, hogy nem korlátozódik a stílus és az öltözködés témakörére, hanem egy komplex képet mutat be arról, hogy mit gondolnak valójában a külsőségekről, a szerelemről, és hogyan élik az életüket a nyüzsgő nagyvárosban. A kötet stílusa nagyon egyedi, humoros, néha ironikus és nem titkoltan sznob. Pont olyan, mint a Nő, akiről szól.
A folytatásban összeszedtem nektek azokat a gondolatokat és tanácsokat, amik által egy kicsit jobban megismerhetjük a párizsi nő életfilozófiáját, és függetlenül attól, hogy a világ melyik pontján élünk, mi is azzá válhatunk, ha megfogadjuk ezeket a tanácsokat.
- Nem próbálnak meg másnak látszani, mint amik
Sem kívül, sem belül. Felvállalják a rossz szokásaikat, mert tisztában vannak vele, hogy senki sem tökéletes. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne dolgozni a hibákon, de nem megszállottjai egy tökéletes ideálnak. Ez a fajta önelfogadás adja azt a „titokzatos” magabiztosságot, amivel gyakran jellemzik őket.
A megjelenést illetően a fő irányelvük a természetesség. A céljuk, hogy önmaguk legjobb formájában tündököljenek. Nem rejtik túl sok smink mögé az arcukat, helyette nagy odafigyelést szentelnek a bőrük ápolásának, ami nem kis munka. Az anyukájuk példáját követve már egészen fiatalon elkezdik, és idővel mestereivé válnak, hogy hogyan óvják meg a legnemesebb textíliát amit csak viselhetnek.
A hajukat nem szívesen festik, vagy ha mégis, az eredeti hajszínükhöz nagyon hasonló árnyalatot választanak. Amit a körmökről tudni kell, hogy a francia manikűr a nevével ellentétben nem az ő találmányuk. Soha nem viselnének ilyet, helyette az ápolt, rövid, egyszínű körmökre szavaznak.
-
Az öltözködés szabályai
- Nem mutatnak túl sokat magukból, mert nem szeretnének közönségessé válni. Ha miniszoknyát viselnek, a cipő lapos talpú, a smink szolid, dekoltázsról pedig szó sem lehet. A titokzatosság sokkal izgalmasabb. Egy pici meztelen felület épp elég ahhoz, hogy felkeltse a férfiak érdeklődését. Ha mindent megmutatnának, hol maradna a felfedezés izgalma?
- Hatalmas logóval ellátott ruhák, túl rövid topok, Ugg csizma. Ezek azok a dolgok, amikben aligha lépnek ki az utcára. Helyettük bátran viselik az ikonikus és időtlen fehér inget, farmert, ballonkabátot, és nem utolsó sorban a nélkülözhetetlen napszemüveget – mert mindig akad valami, amit el kell rejteni (másnaposság, könnyek, fáradtság).
- Nem kell egy kisebb vagyont érő ruhatárral büszkélkedni a stílusos megjelenéshez, az is elég, ha olyan darabokat válogatunk össze, amik minőségileg megfelelőek és tökéletesen passzolnak hozzánk. Ne dőljünk be a trendeknek! Legyen legalább egy olyan különleges ruhadarabunk – ha több van, annál jobb – amiről tudjuk, hogy hosszú éveken át hordani fogjuk.
- És ami a színeket illeti, ne felejtsük el, hogy a legragyogóbb szín mind közül a fekete. Ezzel mindig biztosra mehetünk.
-
A szerelemről
- Az ideális férfi persze mindenkinek más, de a párizsi nők többsége szívesebben képzeli el a párját egy könyvvel a kezében, mintsem az edzőteremben.
- Szerelmesek a szerelembe. Lehet, hogy a szerelem tárgya néha változik, de az érzés állandó.
- Úgy vélik, hogy egy párnak igenis szüksége van külön töltött időre, hogy minél jobban szeressék egymást.
- Az esküvő nem létfontosságú. Nincs szükségük papírra ahhoz, hogy a szerelmüket bizonyítsák.
A lista közel sem teljes, hiszen ahogy látjátok, egy egész könyvön keresztül lehet fejtegetni a párizsi nő titkait. Ez a kötet ráadásul olyan szórakoztató és egyedi stílusban teszi meg, hogy sokszor felnevettem egy-egy találó mondat láttán. Biztos vagyok benne, hogy sokan magunkra ismerünk ebben a könyvben, hiszen nem kell ahhoz Párizsban élnünk, hogy megértsük, néha milyen összetett és ellentmondásos dolog nőnek lenni.
Köszönöm, hogy elolvastad!
