Bizonyára igen, hiszen az elmúlt néhány évben egyre gyakrabban lehetett találkozni ezzel a kifejezéssel. De mit is jelent pontosan, miért nő egyre jobban a támogatottsága és miért fontos róla beszélni?
Elöljáróban annyit szeretnék mondani, hogy ez egy végtelenül összetett és sokrétű téma, aminek a kivesézéséhez egyetlen blogbejegyzés nyilvánvalóan kevés. Nem is ez a célom. Csupán szeretnék elindítani egy gondolatmenetet, egy párbeszédet, és ha ti is szeretnétek, akkor a jövőben lesz még ehhez kapcsolódó tartalom.
A fast fashion ellentéte?
Ahhoz, hogy jobban megértsük a slow fashion jelentését és létjogosultságát, előbb tisztáznunk kell, hogy mit jelent a fast fashion kifejezés.
A fast fashion alatt értünk minden olyan vállalatot, akik arra szakosodtak, hogy a luxusmárkák aktuális darabjait lemásolva, jóval olcsóbban juttassák el a trendeket a vásárlókhoz. A divatiparban hagyományosan két szezon helyett, a fast fashion áruházak minden héten új darabokat dobnak a piacra. Vagyis hetente-kéthetente egy teljes micro kollekcióval rukkolnak elő. Nemhiába kapta a találó nevet: „gyors divat”. Ez nekünk, vásárlóknak nem is hangzik rosszul, hiszen ki ne akarna divatos lenni elérhető áron? De vajon mi a valódi ára ennek az olcsóságnak?
Ezek a fast fashion cégek jellemzően
- a minél többet minél olcsóbban és gyorsabban alapon működnek
- sok esetben kevésbé jó minőségű anyagokkal dolgoznak
- ebből adódóan a ruhadarabok minősége kifogásolható
- a legtöbb esetben ázsiai országokban, nem megfelelő körülmények között gyártatják a ruhákat (a nem megfelelő körülményeket értsük úgy, hogy 2013-ban a bangladesi Rana Plaza, ahol az alkalmazottak dolgoztak nemes egyszerűséggel összeomlott)
- a munkások éhbérért dolgoznak
- általános a túltermelés, jóval több terméket gyártanak, mint amennyit ténylegesen el tudnak adni (ebből következik a logikus kérdés, hogy vajon mi lesz a sorsa a több tonnányi ruhának)
- olyan előállítási folyamatokat alkalmaznak, amik borzalmasan károsak a környezetre
Ezzel szemben a slow fashion a fenntarthatóságra, minőségre valamint a környezet és az emberi jogok védelmére koncentrál. Ugyanakkor nem teljes mértékben a fast fashion ellentéte, csupán egy másfajta szemlélet.
(Ha egy átfogóbb képet szeretnél kapni, hogy hogyan készülnek a fast fashion márkák ruhái, nagyon ajánlom a The True Cost c. dokumentumfilmet, ami bevezet minket a gyárak kulisszái mögé, és olyan történetekbe avat be, amiket eddig nem vagy csak elvétve hallottunk.)
Miről is szól a slow fashion?
A mozgalom elindítójának Kate Fletchert tartják, aki 2007-ben az Ecologist magazinban megjelent cikkben így fogalmazta meg a „lassú divat” mibenlétét:
A slow fashion a tervezésről, termelésről, fogyasztásról és egy jobb életről szól. A slow fashion nem idő-, hanem minőség alapú (amely tartalmaz bizonyos időkomponenseket). A lassú nem a gyors ellentéte, hanem egy másfajta megközelítés, amelyben a tervezők, vásárlók, kereskedők és a fogyasztók sokkal inkább tisztában vannak a termékek munkavállalókra, közösségekre és ökoszisztémákra gyakorolt hatásaival.
Az információ tehát nagyon fontos szerepet játszik a történetben. Ha tudjuk, hogy hogyan és hol készülnek az adott márka ruhái, van lehetőségünk választani. Mi dönthetjük el, hogy egy-egy vásárlás alkalmával kit és milyen metódusokat támogatunk a pénzünkkel. A szemlélet úgy tartja, hogy a minőség fontosabb a mennyiségnél. Arra ösztönöz minket, hogy kevesebb, de jobb minőségű ruhát vásároljunk.
Röviden megfogalmazva a slow fashion
- tudatos
- hosszútávon gondolkodik
- időtálló mintsem trendi
- fenntartható(bb)
- a mennyiség helyett a minőségre fókuszál
- átlátható
- tervszerű és jól átgondolt
Hogyan induljunk el?
Ha szeretnénk elindulni ezen az úton, nem feltétlenül kell azonnal lemondanunk az összes fast fashion üzletről. Apró lépésekkel is haladhatunk, fokozatosan alakítva át a ruhatárunkat és a vásárlási szokásainkat. Ez nem csak arról szól, hogy hol vásárolunk, hanem arról is, hogy hogyan. Vagyis hogy milyen anyagokat, szabásokat, termékeket választunk. Klasszikus darabok e vagy szezonálisak, valóban szükségünk van e rá, vagy csak megtetszett a próbababán, 100% poliészterből készült e, vagy pamutból, minden héten betérünk e a plázák üzleteibe, vagy csak akkor, ha valóban szükségünk van valamire. Ezeket a kérdéseket átgondolva máris közelebb kerültünk ahhoz, hogy a ruhatárunkat illetően sokkal tudatosabb döntéseket hozzunk.
Ha továbbmenve szeretnénk kiszakadni a Zara-H&M-Mango körből (és a listát még lehetne folytatni), fordulhatunk a vintage -és second-hand üzletekhez, helyi kereskedőkhöz, magyar tervezőkhöz vagy épp kifejezetten slow fashion márkákhoz. Ugyanakkor nem egyszerű elhagyni a bűvös kört, már csak azért sem, mert a jobb minőség általában többe is kerül. Valójában nem a gondosan elkészített minőségi darabok a drágák, hanem a fent említett üzletek végtelenül olcsók. Ezért is nehéz megtörni a népszerűségüket, hiszen olyan alacsony árat kínálnak, amit etikusan és fenntarthatóan előállított ruhák esetében nem lehet alulmúlni.
Amint a bejegyzés elején említettem, számos aspektusa van a témának, amiről ebben a cikkben nem esett szó. Rengeteg változásnak kell még bekövetkeznie ahhoz, hogy igazán megreformáljuk a divatipart. Egyéni szinten azonban bármikor dönthetünk úgy, hogy egy kicsit segítünk ebben a változásban.
Most, hogy dübörögnek a nyári leárazások, gondoljátok át, hogy hol és mire költitek a pénzeteket!
Nagyon köszönöm, hogy elolvastad! Remélem, hogy elgondolkodtatónak találtad ezt a kis összefoglalót, és felkeltette az érdeklődésed a téma.
Ha érdekelnek a további bejegyzések, szeretettel várlak az Instagram és Facebook oldalamon is!
Legyen szép napod!
