Inspiráció

Indián bölcsességek

Most, hogy lassan már magunk mögött hagyjuk a szeptembert és átlépünk az októberbe, remélhetőleg még egy darabig élvezhetjük az indián nyár szépségeit. Erre a kifejezésre asszociálva eszembe jutott, hogy jó néhány évvel ezelőtt mennyire érdekelt az észak-amerikai indiánok kultúrája és történelme. Tudom, furcsán hangzik, hiszen akik most ismernek, tudják, hogy már nem igazán foglalkozom ezzel a témával, akkoriban azonban nagyon közel állt hozzám. Volt is egy könyvem, ami a különböző törzsek tanításait, imáit és szokásait gyűjtötte össze, és amiből most én is szeretnék nektek felsorolni pár bölcsességet. Ezeket a gondolatokat olvasva megfordult a fejemben, hogy milyen tisztán látták az élet értelmét annak ellenére, hogy „civilizálatlan” népnek voltak titulálva.

A lenti listában talán te is megtalálod épp azt a gondolatot, amire most szükséged van.


Minden dolognak a Földön célja van. Minden betegségre van egy gyógyítófű. Minden embernek van küldetése. Ez az emberi élet értelmének indián értelmezése.

 

Az emberi életnek nincs előre megszőve a hálója. Mindannyian egy szál vagyunk ebben a hálóban. Amikor a hálót szőjük, akkor magunkért teszünk valamit. Minden összefügg, minden dolog kapcsolatban van egy másikkal.

 

A legfőbb és legfontosabb béke az, ami akkor költözik az emberek lelkébe, amikor megértik, hogy rokonok egymással, egyek a világmindenséggel és annak minden energiájával. És elfogadják azt, hogy a világ középpontjában a Nagy Szellem áll, és hogy ez a középpont egyszerre mindenütt ott van, mindannyiunkban: legbelül.

 

Tiszteld az embereket, de ne alázkodj meg!

 

Mikor reggel felkelsz, adj hálát a fényért, az életért és az erőért! Köszönd meg az ételt és az élet örömeit! Ha nincs okod hálát adni, a hibát magadban keresd!

 

Ha mondod, elfelejtem. Ha mutatod, nem látom. Ragadj el, és megértem.

 

 

Azok vagyunk, amiknek képzeljük magunkat. Létünk a belsőnkben dől el. A legnagyobb tragédia, ami velünk történhet, az az, ha erről nem tudunk.

 

Ha a szem nem könnyezett volna, a lélek nem látott volna szivárványt.

 

Soha ne feledj el adni!

 

Szeresd az életet, tedd teljessé és szépítsd meg a dolgokat az életedben!

 

Egy idős indián ember így írta le belső küzdelmeit: „Két kutya él bennem. Az egyik hitvány és gonosz, a másik jó. A gonosz folyton a jó ellen harcol.”
Amikor megkérdezték, melyik kutya fog győzni, az öreg egy pillanatra elgondolkozott,  majd így válaszolt: „Amelyiknek többet adok enni.”

 

/Idézetek: Balogh Csaba – Észak-Amerikai indiánok titokzatos élete (2005)/

 

Köszönöm, hogy elolvastad!

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Gyere és csatlakozz hozzám a Facebook és Instagram oldalamon is, hogy ne maradj le a legújabb bejegyzésekről!

 

Ezek is érdekelhetnek:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük