Gondolatok

Hogyan változtat meg a külföldi élet

Már több mint egy év telt el azóta, hogy kezemben az egyirányú repülőjeggyel felültem a Svájcba tartó gépre, hogy hátrahagyva a régit, egy új életet kezdjek. Az okokról már írtam egy cikket a Vous.hu oldalán, amiben röviden elmesélem, hogy hogyan jutottam el ehhez a döntésig. Talán egy év külföldi élet nem tűnik soknak, de arra éppen elég, hogy észrevegyem a változást saját magamban és körülöttem. Tudom, hogy közületek is vannak páran, akik szintén nem Magyarországon élnek, ezért a lent felsorolt pontok közül biztosan lesz olyan, amivel ti is azonosulni tudtok.

 

Nyitottság és tolerancia

Ez az első, ami eszembe jut. A különböző emberekkel való találkozások nyitottá tesznek más gondolkodásmódok, vélemények és szokások felé. Ez nem azt jelenti, hogy mindennel egyetértesz, hanem azt, hogy nem utasítod el, nem harcolsz ellene és elfogadod azt, ha valaki másmilyen vagy máshogyan gondolkodik a világról.

Ha a saját példámat nézem, Svájc Európa egyik legszínesebb országa, az itt élő külföldiek aránya igencsak magas. Rengeteg emberrel találkozom nap mint nap, a kollégák és a főnökök szintén a világ különböző pontjairól származnak, így számomra már természetes, hogy nem a bőrszínt vagy az öltözködést nézem, hanem csakis az embert. Otthon ebben még van hova fejlődni, úgy gondolom.

 

Talpraesettség

Egy külföldön töltött huzamosabb idő még a legfélénkebb emberből is előhozhatja a problémamegoldó képességeit és a talpraesettebb énjét. Egyszerűen azért, mert muszáj. A bürokrácia útvesztőiben tévelyegni, lakást és munkát találni otthon sem mindig egyszerű, hát még egy olyan országban, ahol nem az anyanyelveden kell kommunikálnod, és nem feltétlenül vagy tisztában a szabályokkal és a dolgok menetével. Azonban ha végre sikerül elintézned valamit, és kezdesz belejönni a dolgokba, az egyfajta “ide nekem az oroszlánt is” érzéssel tölt el. Ha sikerül egy-egy kihívást teljesítened, joggal lehetsz büszke magadra, hiszen egy idegen terepen boldogulni nem kis feladat, bármiről is legyen szó.

 

Nyelvtudás

Magától értetődő dolog, hogy ha külföldön tanulsz vagy dolgozol, azt az esetek többségében nem a saját anyanyelveden teszed. Így nincs is más választásod, mint megtanulni az országban beszélt nyelvet, vagy azt, amelyikre neked a leginkább szükséged van. Rádöbbensz, hogy hány ajtó nyílhat ki azáltal, ha nem csak magyarul tudsz megszólalni – amit ugye kevesen használnak a világban. Itt Svájcban még inkább speciális a helyzet, ugyanis az országnak négy hivatalos nyelve is van (német, francia, olasz, rétoromán), így teljesen természetes, hogy az emberek 2-3 nyelven is beszélnek. A munkám során én leginkább a németet és az angolt használom, a franciát kevésbé van lehetőségem, mert ugye Zürich a német nyelvű területhez tartozik.

És itt szeretném megjegyezni azt a fontos tényt, hogy természetesen nem felejtjük el az anyanyelvünket.

Úgy hiszem, ez nem is lehetséges, ám az igenis létező dolog, hogy néha nem úgy jön a szádra egy-egy szó magyarul, vagy hamarabb eszedbe jut egy idegen nyelven. Ebben semmi sznobság vagy megjátszás nincs, egyszerűen egy másik nyelv napi szintű használata ezt eredményezi. Szóval ezért ne kövezzetek meg senkit! 🙂

 

Színes baráti kör

Nem túlzás azt állítani, hogy ha külföldön élsz, jó eséllyel a világ minden tájáról megismersz embereket. Természetesen nem fogsz mindenkit megkedvelni, de lesznek, akik a barátaiddá válnak, mert annak ellenére, hogy különböző helyekről jöttetek, mégis nagyon hasonlítotok. Ugyanolyanok az érzéseitek, a problémáitok, az értékrendetek. Az utóbbi egy évben nagyon sok értékes és inspiráló emberrel hozott össze a sors, akikkel talán soha nem találkoztam volna, ha otthon maradok. 

Emellett az otthoni barátaiddal való kapcsolatod is átértékelődik, mert kiderül, hogy ki az, akivel a távolság ellenére is kitartotok egymás mellett, és ugyanott tudjátok folytatni, ahol abbahagytátok, és ki az, akivel ebben a megváltozott élethelyzetben már nem találjátok a közös hangot. 

 

Önismeret

Ez a rengeteg új impulzus és tapasztalat, ami folyamatosan ér téged, a személyiségedet is formálja. Talán nem tűnik fel azonnal, de valóban változtat rajtad. A kihívások, amik elé nap mint nap kerülsz, hozzásegítenek ahhoz, hogy olyan képességeidet is használd, amiknek eddig tudatában sem voltál. A külföldön töltött idő alatt rengeteg dolgot megtudhatsz saját magadról, a vágyaidról, arról, hogy mire vagy képes, és hol vannak a határaid. Világot látsz, fejlődsz, új dolgokat tanulsz. Azt is mondhatnám, hogy ez az egész egy komfortzóna átlépés, amit mindenkinek meg kellene tapasztalnia az életben legalább egyszer.

 

A korábban megjelent cikkemben azt kérdeztem magamtól – amikor még csak egy hónapja voltam kint – , hogy vajon jó döntést hoztam e. Így, több mint egy év távlatából most azt mondom, hogy igen, jó döntés volt, mert egy ilyen kaland által csak több lehetsz, mint ami előtte voltál.

 

Kíváncsi vagyok a ti tapasztalatotokra is a témával kapcsolatban, ezért ha szeretnétek, írjátok meg nekem itt, vagy akár az Instagramon, hogy ti mit gondoltok erről.

 

Köszönöm, hogy elolvastad!

Nagyon örülök, ha másokkal is megosztod!

Ha szeretnél többet megtudni, gyere és csatlakozz hozzám az Instagram és Facebook oldalamon is!

 

Szép napot,

Még szintén kedvelheted...

2 hozzászólás

  1. Erika Gyurcsik says:

    Szia! Köszönöm , hogy megosztottad ezeket a gondolatokat. Akár csak az enyéimet olvastam volna. Igaz én (és a családom) még csak 7 hónapja élünk Németországban . Tanuljuk a nyelvet keményen, de már elboldogulunk, és igenis büszkeséggel tölt el mind az amit elértünk nyelvben is vagy bármiben. Nekem is nagyon jó érzés, jó tapasztalataim vannak a más nemzetből származó emberekkel szemben. Imádom mások kultúrájat megismerni.
    De, sajnos én már megkaptam azt, hogy ” elfelejtettem honnan jöttem” szlogent. Pedig nem felejtettem el beszélni, még mindig tudom mikor vannak a nemzeti ünnepeink, mik a hagyományaink és nap mint nap az anyanyelvünkön kommunikálunk. Ez a hazai mentalitás! 😥
    Örülök, hogy olvashattam a cikkedet.
    Üdv Erika

    1. Larina says:

      Szia Erika!
      Nagyon örülök, hogy azonosulni tudtál néhány gondolattal, és köszönöm, hogy elolvastad! Igazad van, legyetek büszkék arra, amit eddig elértetek, legyen az bármilyen aprónak tűnő dolog is.
      Nem kell elfelejteni, hogy honnan jöttünk, de nem muszáj ott maradnunk! 😉 Bárhonnan is jöttünk, még juthatunk messzire 🙂
      Sok sikert a kinti élethez! 🙂
      Larina

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük