Ha azt mondom Dijon, valószínűleg neked is egyből a dijoni mustár jut eszedbe, igaz? Ám nemcsak ezért érdemes ellátogatni Burgundia fővárosába! Nézzük meg, hogy mi az, amit semmiképpen se hagyj ki, ha Franciaország ezen részén jársz.
Palais des Ducs et des États de Bourgogne (Hercegi Palota)
Kezdjük is rögtön a Dijon történelmi központjában álló gyönyörű Hercegi Palotával, amely a 15-16. században a burgundi hercegek rezidenciája volt. A hozzá tartozó Philippe le Bon torony az ő hatalmukat szimbolizálja. A toronyból – 316 lépcsőfok megmászása után – fantasztikus kilátás nyílik a városra.
Ma a palota ad otthont a városházának, az idegenforgalmi hivatalnak, a levéltárnak és a képzőművészeti múzeumnak.
A palota keleti szárnyában található Musée des Beaux-Arts Franciaország egyik leggazdagabb művészeti gyűjteményével rendelkezik. Az egyiptomi régiségektől egészen a kortárs festményekig találunk itt alkotások, ráadásul a mindezt ingyenesen nézhetjük meg.
Az egyik legkülönlegesebb műemlék a nagyteremben található burgundi hercegek – Philippe le Hardi és Jean sans Peur – síremlékei. Csodálatosan kidolgozott szobrok támasztják alá a fekete márványlapokat, ahol a hercegek szobrai fekszenek. Tényleg nem mindennapi látvány.
Église Notre-Dame
Bizony nem csak Párizs büszkélkedhet Notre-Dame-mal, hiszen számos francia városnak van „saját Notre-Dame-ja”, ami magyarul annyit tesz „Mi Asszonyunk”.
Ez a legrégebbi templom Dijon-ban, 1230 és 1250 között épült gótikus stílusban. Feltűnő homlokzatán három sor hamis vízköpőt találunk. A kápolnában egy értékes 11. századi Fekete Szűz látható, amely Franciaország egyik legrégebbi fából készült szobra.
Ám a templom nemcsak erről, hanem egy aprócska szoborról is híres, ami már-már turisztikai látványossággá nőtte ki magát.
A titokzatos dijoni bagoly
A Notre-Dame északi falába vésve egy apró bagoly szobrot találunk, amiről senki sem tudja pontosan, hogy miért és ki által került oda. A Notre-Dame eredeti szerkezete egészen a 13. századig nyúlik vissza, de a bagoly ekkor még nem volt része az épületnek. Feltételezések szerint a szobrot a 15. század végén vésték a templom falába, és a babona szerint mágikus erővel bír.
Úgy tartják, hogy ha bal kézzel megérintjük a szobrot, és kívánunk valamit, a kívánságunk teljesülni fog.
Jól látszik a szobor formájából, hogy mennyien hittek az erejében az évszázadok alatt, hiszen a rengeteg érintéstől ma már nehezen kivehetőek a részletek.
A bagoly ma a város szimbóluma, amit a turizmus népszerűsítésére is használnak. Ha követed a járdába vésett kis baglyokat, felfedezheted az óváros összes látnivalóját. Ez a „Le parcours de la Chouette” avagy a bagolyösvény.
Óváros
És ha már az óvárosnál tartunk, nem meglepő módon Dijon történelmi belvárosa az UNESCO Világörökség részét képezi. Gyönyörű templomok, mesébe illő középkori házak és macskaköves utcák várnak ránk.
A Place Darcy-n álló diadalívtől érdemes elindulni, itt kezdődik a Rue de la Liberté, ami csak a gyalogosoknak fenntartott bevásárló utca.
Tipp: közvetlenül az említett diadalívnél (Porte Guillaume) található a törzshelyünkké vált Restaurant l’Édito. Többször jártunk már itt, és bármit rendeltünk, minden isteni finom volt. Az árak barátságosak, és – ha hiszitek ha nem – még a pincérek is.
Jardin Darcy
Ez a gyönyörű neoreneszánsz park talán az egyik kedvenc látnivalóm a városban. Dijon központjában, a Place Darcy közvetlen közelében található, így szinte el sem lehet téveszteni. Nevét Henry Darcy hidraulikus mérnökről kapta, aki a park helyén egy víztározót tervezett a város ívóvíz ellátására. 1880-ban Félix Vionnois alakította át Dijon legelső nyilvános parkjává.
A parkot körülvevő Haussmann stílusú épületek még egy kis párizsi hangulatot is belecsempésznek.
Remélem, hogy ezután Dijon is felkerül a bakancslistádra, és kedvet kapsz felfedezni más francia városokat is.
Még több francia hangulatért szeretettel várlak az Instagram és Facebook oldalamon!
