Párizs mindig jó ötlet! – Egy hónap a francia fővárosban

Üdv Párizsból!

Ez a város tényleg egy csoda! Ha követitek az Instagram oldalamat, akkor már biztosan láttátok, hogy az elmúlt pár hetet Párizsban töltöttem. Arról azonban, hogy miért, és hogyan, eddig még nem beszéltem, ezért most jöjjön egy kis betekintés az események mögé.

Miért pont Párizs?

Párizs tényleg mindig jó ötlet – különösen akkor, ha az ember szeretne egy kicsit elszakadni a hétköznapi életétől. Nincs még egy város, ami ennyire inspiráló lenne. Nem véletlenül vált olyan népszerűvé a művészek körében, hiszen a mai napig van valami leírhatatlan és megfoghatatlan a hangulatában.

A fenti kérdésre a válasz pedig nagyon egyszerű: mert mindig is ide vágytam. Arról, hogy mikor és hogyan kezdődött a francia kultúra iránti rajongásom, ebben a bejegyzésben meséltem.

Miért pont most?

Kérdezhetnétek azt is, hogy miért csak most, és nem előbb?

Nem mondok újdonságot azzal, hogy a tavalyi év mindenkinek tele volt megpróbáltatásokkal. Részben ezért is fogalmazódott meg bennem már akkor augusztusban, hogy itt lenne az ideje meglépnem ezt a lépést, de akkor még egyik kijárási tilalom követte a másikat, ezért nem lett volna értelme belevágni. Ám amikor 2021 is rettenetesen indult, az egyetlen dolog amit tudtam, hogy most vagy soha!

Nem lehet többé egy dédelgetett illúzió, amit azért nem váltok valóra, mert félek, hogy összetörik.

Az ilyesmi egy kicsit mindig ijesztő. Sokszor  jártam már itt korábban, nem voltak hatalmas elvárásaim, de azért mégiscsak ott motoszkált a fejemben, hogy mi van, ha mégsem olyan lesz, mint elképzeltem?

Előkészületek

A legjobb módja annak, hogy ezt kiderítsem az az, ha kipróbálom. Elhatároztam, hogy idén augusztusban – ahogyan az egyik barátom mondta amolyan „Eat pray love” mintára – magam mögött hagyom az eddigi történéseket, és megszervezem, hogy eltölthessek legalább egy teljes hónapot Párizsban. Szerettem volna, ha nem csak egy turista szemével látom a várost, hanem egy kicsit megtapasztalom, hogy milyenek itt a hétköznapok, mielőtt valóban ideköltöznék. Mondhatjuk úgy is, hogy ez egyfajta teszt volt.

Szóval ott álltam ezzel az ötlettel, amit valahogyan meg kellett valósítanom. Úgy döntöttem, hogy ennél jobb alkalom nem is lehetne arra, hogy fejlesszem a francia nyelvtudásomat, ezért rengeteg kutatómunka és egyeztetés után sikerült beiratkoznom egy intenzív nyelvtanfolyamra. Így már biztos voltam benne, hogy ez egy keretet ad majd a napjaimnak és nem fog haszontalanul telni az idő.

Következő lépés: szállást találni. Na, ez nem volt egy egyszerű történet! Hallottam, hogy rettenetesen nehéz lakást találni Párizsban, de azt gondoltam, hogy rövidtávra egyszerűbb lesz.

Tévedtem.

Nem túlzok, hogy hónapokig tartott, és szinte az utolsó pillanatban sikerült lecsapnom egyre. Nagyon hálás voltam néhány barátomnak, akik segítettek eldönteni, hogy melyik környék a legideálisabb. Mert bizony van néhány utca, amit szeretnél elkerülni még a jónak gondolt belvárosban is! Az árak persze rettenetesen magasak, de számomra nagyon fontos volt, hogy biztonságos környékre költözzek.

Miután ezt a kérdést is sikerült megoldani, vettem egy egyirányú vonatjegyet, és elkezdhettem csomagolni. (Igen, csak az odaútra szóló jegyet vettem meg, mert szerettem volna teret hagyni a váratlannak.)

La vie parisienne

Hol is kezdjem? Az első néhány napban még mindig nem hittem el, hogy tényleg itt vagyok. A legfurább az volt, hogy nem volt fura! Úgy belesimultam a város életébe, mintha mindig is itt éltem volna. És ez az az érzés, amit kerestem. Azt szerettem volna kideríteni, hogy mennyire érzem magam komfortosan itt. Nyilván egy világvárosról beszélgetünk, tehát a nagyvárosok összes hátrányával találkoztam, és abban is biztos vagyok, hogy Párizs nem mindenkinek való. De az én tapasztalatom szerint a klisék egy része él és virul, amitől olyan szerethetővé válik ez a város.

Imádtam hallani minden egyes „Bonjour Madame„-ot, ételeket kóstolni, amiket még soha nem próbáltam, elmerülni egy festmény részleteiben, piknikezni a Szajna parton, beszélgetni a pincérrel mint egy régi ismerőssel, csodálni a kilátást a Montmartre lépcsőiről és hagyni, hogy ez a lenyűgöző város magával ragadjon.

Nem csoda, hogy az egy hónap letelte után nem tudtam még visszamenni Svájcba.

Elképesztően szerencsésnek érzem magam, amiért olyan barátaim vannak, akiknek köszönhetően sikerült még két héttel tovább itt maradnom.

Tapasztalatok

Érdekes volt látni, hogy mennyien szánják el magukat hasonló lépésre. A nyelviskolában is többen voltak, akik különböző okokból, de úgy döntöttek, hogy Párizsban töltenek egy, két vagy akár több hónapot is.

Úgy gondolom, hogy erre mindannyiunknak szüksége lenne. Hogy képesek legyünk egy „szünet” gombot nyomni a hétköznapi életünkön, ha arra van szükségünk, és elutazni egy olyan helyre, ahol feltöltődünk, élményeket szerzünk, és kigondoljuk, hogy hogyan is tovább.

Persze tudom, ez nem egyszerű. Nekem sem volt az. Sőt, még csak tökéletes sem volt, de pont ez a szép benne. Az Instagramra sem posztoltam valóságtól elrugaszkodott fotókat, mert Párizs egy valódibb arcát szerettem volna látni és megmutatni is.

Egy szó mint száz, úgy gondolom, hogy hosszú idő óta ez volt az egyik legjobb döntés amit hoztam. Határozottan átment a teszten, ezért nem kizárt, hogy hallani fogtok még Párizsról a jövőben.

Azért is osztottam meg veletek ezt a kis történetet, mert talán még inspiráló is lehet, ha nektek is van hasonló vágyatok.

A következő bejegyzésben adok majd néhány tippet, hogy mi mindent lehet még felfedezni, ha a kötelező látnivalókat már kipipáltátok.

Még több párizsi hangulatért szeretettel várlak az Instagram és Facebook oldalamon!