Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de az én egyik kedvenc Disney mesém a Szépség és a Szörnyeteg volt. Rengetegszer láttam már, és imádtam minden egyes képkockáját az elejétől a végéig. Emlékeztek még arra a kisvárosra, ahol a történet kezdődik? Amikor először pillantottam meg Colmar szűk kis utcáit, rájöttem, hogy az a város nem csak a mesében létezik! Colmar házai között sétálni olyan érzés, mintha egy mesekönyvbe csöppentünk volna. Egyre csak azt vártuk, hogy mikor bukkan fel Gaston valamelyik ház mögül.
Nem véletlenül volt ránk ilyen hatással ez a város, ugyanis az animációs film készítésekor ilyen és ehhez hasonló helyszínek inspirálták az alkotókat a mesebeli város megrajzolásához. A 2017-ben bemutatott Szépség és a Szörnyeteg díszlettervezői pedig többek között ide is ellátogattak, hogy ihletet merítsenek a filmbeli díszlet megépítéséhez. A várost elnézve, ez nem is meglepő, hiszen lépten-nyomon ilyen kis bájos házakba botlottunk:
Lássuk, mit is kell még tudni róla dióhéjban. Ez a kis gyöngyszem Franciaország északkeleti részén, az elzászi régióban fekszik, Bázeltől mindössze egy órányi autóútra. (Zürichből sem tartott tovább az út két óránál). A faberakásos épületek kivételesen jó állapotban vészelték át a történelem viharait, így nem meglepő, hogy az óváros a Világörökség részét képezi. Az itt található legrégebbi ház a 14. század második feléből való. A Petit Venise negyedet (a „Kis Velence”) egyedi idegenvezetéssel akár csónakázva is felfedezhetjük, ugyanis a várost átszelő kis csatorna tökéletesen alkalmas erre. Ez a negyed korábban fontos halkereskedelmi központ volt, ma már inkább a quai de la Poissonnerie rakpart színes házait érdemes itt megcsodálni.
Ha a sok sétától elfáradtunk, ne aggódjunk, a városban nincs hiány hangulatos éttermekből és kávézókból, ahol megpihenhetünk. Bármerre is járunk, biztosan találunk néhány hívogató helyet, ahol szívesen eltöltenénk egy-két órát. Arra azonban figyelni kell, hogy a legtöbb étterem konyhája délután három körül bezár, és csak vacsoraidőben, este hat-hét órakor nyit ki újra. Természetesen ezalatt is be lehet menni, de csak italt és desszertet szolgálnak fel. Szerencsére mi találtunk egy olyat, ahol még délután négykor is meg tudtunk ebédelni.
Az ezután tett sétánkon teljesen elcsábultam a pékségek és cukrászdák kirakatai láttán, ezért desszertnek mi mást is vehettem volna, mint macaront! Egyébként a város a híres elzászi borút mentén fekszik, így aki egy ilyen autentikus környezetben szeretné megkóstolni a vidék borait, az a legjobb helyen jár. Érdemes még kipróbálni a helyi termékeket is, mint például a libamájat, a sajtokat vagy a perecet.
Összességében Colmar beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jobb hétvégi programot el sem tudtam volna képzelni. Néha jó érzés a modern városi nyüzsgést hátrahagyni és egy ilyen nyugodt helyen eltölteni a napot. Karácsony környékén egyébként átváltozik egy téli csodaországgá, amit mindenképpen látni szeretnék, ezért azt hiszem, nem ez volt az utolsó alkalom, hogy ellátogattam ide. Még látjuk egymást. À bientôt Colmar!
Köszönöm, hogy elolvastad!
